ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS

Amikor valaki - legyen az tervező vagy építtető- engedélyeztetni szeretné egy épület terveit, az első lépése , hogy egyeztet az illetékes építéshatósági ügyintézővel. Megkérdezi az adott telekre vonatkozó speciális előírásokat, nehogy menet közben kiderüljön esetleg valami elkerülte a figyelmét. Továbbá tájékozódik arról is, milyen egyéb szakhatósági véleményt, főépítészi településképi vagy tervtanácsi véleményt szükséges megszereznie...

Készüljünk fel arra, hogy a  hatóságoknál többnyire  negatív hozzáállással találkozunk, az információk nehezen kerülnek felszínre. Általában személyesen be se jutunk az illetékeshez, telefonon pedig szinte még lehetetlenebb...

Ezért az egyeztetés borzasztó nehézkes, ráadásul SEMMI garancia nincs arra, hogy a megfelelő információkat kaptuk meg, vagy hogy egyáltalán megkaptuk amit kellett!

Gyakori eset ugyanis, hogy a tervtanácsi vélemény szükségességét menet közben kötik ki. Mivel ez egyértelműen nincs leírva az adott szabályozásban, így sajnos megtehetik.

Sőt, bármit kérhetnek, mivel a jogszabály erre lehetőséget ad nekik. Így bármilyen hiánypótlást kiírhatnak az az adott építési ügyben a kérelem beadása után akár épp a 15. napon, amikor a határidő pont lejárna. Erre lehetőségük van, az alábbiak miatt:

1.            Ahogy a hiánypótlási felhívás is rögzíti, az ellen csak az érdemi döntés elleni jogorvoslati kérelemben lehet kifogást emelni.
- így tehát mi nem is kifogásolhatjuk a téves kéréseket sem (pl. NAV igazolás az illetékbélyegről..)

2.            A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 37. § (5) bekezdése kimondja, hogy a tényállás tisztázásához szükséges adatok hiánypótolhatók.
- igaz, hogy a felesleges információkat tartalmazó tervlapok viszont elhagyhatók, de ők itt bekérhetnek bármit

3.            Az e-mail-ben történő közlés nem minősül hivatalosnak, amennyiben beadványát hivatalos úton szeretné benyújtani, azt papír alapon, aláírással ellátva, vagy az ÉTDR felületen keresztül teheti meg.
- így ha esetleg e-mailen próbál az ember kommunikálni, mivel telefonon és személyesen lehetetlen, akkor is mindegy, mit írnak le, mert nem kötelezi őket semmire!

Ezért most az új elektronikus ügyintéző rendszer nyújtotta lehetőség számomra egy halvány reménysugár, ez az ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS.

• Az építtető az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan az elektronikus tárhely igénybevételével vagy papír alapon.
• Ez nem hatósági eljárás. A kérelem benyújtását követő munkanaptól számított 15 napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg a hatóság.
• A szakmai nyilatkozat tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmének benyújtásában.
• A szakmai nyilatkozat nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására.Az építésügyi hatósági szolgáltatást az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni.
• Az építésügyi hatóságot a szolgáltatása körében kiadott szakmai nyilatkozata azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg.

Ráadásul ez, mivel hatósági szolgáltatás, és nem eljárás,  nem illetékköteles.

Azonban némely önkormányzat- szintén tévesen- ezért is illetéket számol fel!

Némely önkormányzat pedig még csak nem is válaszol.

Aktuális tervemmel úgy döntöttem, kipróbálom ezt a fenti módszert,az építéshatósági szolgáltatást kihasználva, egy előzetes tájékoztatást kérek, hogy ezúttal ne írjanak és ne érjen meglepetés, hogy hiánypótlásra, hova és mit kell beadnom, és hová telepíthetem a házat. Kíváncsian várom, mire jutunk...