A BONTÁSRÓL

Amikor egy bontandó épülettel állunk szemben, rengeteg kérdés merül fel. 
Ezekre a kérdésekre próbáltam összegyűjteni a válaszokat, egy kis segítséget nyújtva bontás előtt állóknak! 

Vajon kell-e engedélyt kérni a bontásra? Amennyiben igen, mi a teendőm, amennyiben nem hogyan tovább?
Régen  az engedélyen kívül csupán  bejelentéssel is végezhető volt bontási tevékenység.
Ez azonban megint változott, a bejelentés eltűnt, az engedélyesek köre megváltozott. A bejelentés helyett tudomásul vételi eljárás van, ami azonban nem jelent nagy könnyebbséget.

Milyen esetekben kell bontási engedélyt kérni? 

 Bontási engedély alapján végezhető a bontási          tevékenység, ha:

- műemléket érint,

- helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint,

- érinti a zárt sorú, vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét.

  A bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja nyújthatja be

 az építésügyi hatósághoz az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papíralapú formanyomtatványon.

Mit kell a bontási engedély iránti kérelemhez csatolni?

A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban az alábbi dolgokat   kell mellékelni:

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,         valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott építészeti‐műszaki dokumentációt

- az eljárási illeték befizetésének igazolását.

- A kérelemhez mellékelni lehet nyilatkozatokat annak igazolására, hogy nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban

- az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti‐műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, illetve

 -az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

A bontási engedélyezési eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni!

Természetesen ez is pénzbe kerül:

Az eljárás illetéket, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezetének 2013. január 1‐jével hatályos szabályai szerint kell megfizetni.

Persze itt még nincs vége, mert ami nem engedélyköteles, az még lehet tudomásulvételi eljárás köteles, amihez szintén be kell adni dokumentációt.

60. § (1)

Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 45. § (1) bekezdésében felsorolt bontási engedély köteles és a 2. mellékletben felsorolt – bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött – bontási tevékenységek körébe.

Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek:

1. A bruttó 300,0 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m

épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény bontása, kivéve

a) a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de

legfeljebb 50 méterre álló meglévő épületet,

b) valamint a lakást tartalmazó, a zártsorú vagy ikres beépítésű épületet.

2. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince bontása.

3. Meglévő építményben – alapozás nélküli – égéstermék-elvezető bontása, ha az nem jár a

meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.

4. Önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény

bontása, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet bontása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell:

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) megbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

6. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

7. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot, kivéve a műemléki jelentőségű 

területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület bontását.

8. Önálló reklámtartó építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg 

a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,

b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.

9. Temető területén:

a) sírbolt, urnasírbolt bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m2

alapterületet vagy a 3,0 m magasságot.

b) urnafülke, sírhely, sírjel bontása.

10. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel bontása, ha annak a talapzatával együtt mért

magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen áll.

11. Emlékfal bontása, ha annak magassága nem haladja meg a 3,0 m-t – kivéve, ha az

műemléki jelentőségű területen áll.

12. Park – kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen van -, játszótér, sportpálya

műtárgyainak bontása.

13. Tömegtartózkodás céljára nem alkalmas, vagy legfeljebb 180 napig fennálló

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató,

vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek)

bontása.

14. Növénytermesztésre szolgáló üvegház bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg

a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.

15. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor bontása, melynek legmagasabb pontja nem 

haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.

16. A 6,0 m vagy annál kisebb gerincmagasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló,

ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot

tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló

bontása.

17. A bruttó 50,0 m3–nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb

magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó bontása.

18. Támfal bontása, melynek mérete nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.

19. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő,

jégverem, valamint zöldségverem, építménynek minősülő növénytámasz, növényt

felfuttató rács bontása.

20. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó áttelepítése, árnyékszék bontása.

21. Építményen vagy építményben lévő napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-,

riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó,

zászlótartó bontása, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy

tartószerkezeti elemeit:

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) elbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

22. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy bontása.

23. Telken belüli geodéziai építmény bontása.

24. Utasváró fülke bontása.

25. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) bontása, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

26. Építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása.

27. Bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási épület bontása.

28. Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó bontása, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

29. Elektronikus hírközlési építmény körében műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet

bontása, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg.

30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, 
bejáró-,átjáró-híd bontása.

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott építészeti‐műszaki dokumentációt megkeresve ezt látjuk:

6. Bontási engedélyezési és tudomásulvételi dokumentáció

6.1. A veszély elhárítását is megoldó tartószerkezeti műszaki leírás szükséges az érzékeny

szerkezetű építmény (bontás során állékonyságát veszti, életveszély léphet fel) bontásakor.

6.2. A bontási engedélyezési dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

6.2.1. műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, főbb és jellemző méreteit,

szükség szerint anyagait és szerkezeteit, a csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és

helyzetét,

6.2.2. a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási  módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását,

6.2.3. helyi védelem alá tartozó építmény, illetve egyedi tájértékké minősített építmény

elbontása vagy műemlék részleges bontása esetén fényképeket az építmény valamennyi 

nézetéről,
6.2.4. műemlék részleges bontásához a beavatkozással érintett részre vonatkozó, külön

jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt,

6.2.5. zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a

szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére.

6.3. Bontás tudomásulvételéhez szükséges dokumentáció a 6.2.1-6.2.3. pontban foglaltakat, továbbá műemléki jelentőségű területen álló építmény esetén a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó fotódokumentációt és az érintett környezet fényképi ábrázolását tartalmazza.

Összefoglalta: Nyiri Zsuzsa építész tervező